Az épület története, változások
Az épület a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A két világháború között imatermet alakítottak ki benne. Az épület az „európai szecessziós útvonal” része.
Az épület ismertetése, értékelemzése
Az alkotók jellegzetes stílusában megformált székház a zsinagógával és a rituális vágóhíddal egy épületegyüttesbe tartozik, esztétikai egység is. A zsinagógán alkalmazott elemek kicsit nyugodtabb formában köszönnek vissza ezen a két évvel későbbi épületen. A szerény külsővel formált homlokzat merőben különbözik az impozáns megjelenésű, s a szecesszió gyöngyszemének számító zsinagógától. Szinte díszek nélküli a homlokzat hatalmas fölülete, melyen az enyhén hullámos szegélyekkel szegett, illetve stilizált kagylóalakokra emlékeztető félkörívű ablaksorok szelíd ritmusban sorakoznak. Valójában a központi rizalit fölötti, vörös téglaszalaggal körbefont kígyózó attika a homlokzat egyedüli dísze. A két világháború közötti idő óta itt működik az úgynevezett „kis zsinagóga”.
Irodalom
Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici.
Duranci Béla, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék 1983, 35–39.
Duranci Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, Subotica, 2005.
Klein Rudolf, A szabadkai zsinagóga, Szabadka 2013.
Martinović Cvijin, Kata: Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica 1985, 34–41.
Várallyay Réka, Komor Marcell – Jakab Dezső, Holnap Kiadó, Budapest, 2006.