SRHUEN

Leovics-palota

Az épület neve: Leovics-palota
Város, cím: Szabadka, Rajhl Ferenc park 9.
GPS adatok: É 46.1019, K 19.6699
Épült: 1892-1893
Stílusjegyek: A szecesszió magyaros változata
Tervező: Lechner Ödön (1845–1914) építész és Pártos Gyula (1845–1916) építész
Építtető: Leovics Simon királyi közjegyző (1827–1900 körül) és felesége Erzsébet
Műemléki besorolás: Védett műemlék

Az épület eredeti funkciója

Változások

Kialakításában és a díszítésekben nagyon szerény, de sajátos értékei miatt kivételes épület, mellyel Szabadkán új stílus jelentkezett. Bérpalotaként épült, melyben minden lakás más-más kialakítással készült. A kisebb, földszinti lakást szalonnal tervezték: hálószobával, ebédlővel, előszobával, toalettel, konyhával, tárolóval és egy cselédszobával. A nagyobb lakásnak két szalonja volt: egy férfi és egy női, majd az előszoba, az úri szoba és a hölgyek szobái következtek. A lakásoknak fürdőszobája és ebédlője is volt. A pince részben helyezték el a konyhát, az éléstárat, a mosókonyhát, a vasaló helyiséget és a házmester lakását. Kisebb különbségekkel, de hasonló beosztással alakították ki az emeleti lakásokat is. A palota a szabadkai szecessziós útvonal része.

Az épület ismertetése, értékelemzése

A Leovics-palota mutatott új irányt a környező, gazdag díszítésű eklektikus épületekkel ellentétben álló egyszerű megjelenésével. E palotával Lechner elsőként hozta el Szabadkára a szecessziós stílust, vele a magyaros változatát, szinte egyidőben az új európai építészeti irányzat éledésével. Az épület az alkotók jellegzetes kézjegyeit viseli, erre utalnak a játékos formálású tetők, melyeket színes Zsolnay-kerámiák födnek, az ikerablakok, és a sokszögű tornyocskák. Jellemző a természetes anyagok, színek és a jelképek alkalmazása is. Szabadkán ekkor jelent meg először épületen óvatos szerénységgel a tulipán, mint díszítő motívum. A palota, amely ma már igen romos állapotban van, fordulópontot jelentett a város építészetében, s a szecesszió otthonra lelve majd húsz évig formálta a település arculatát.

Irodalom

Duránci Béla, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék, 1983, 29-32.

Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci 1, Subotica, 2006, 104–109.

Prčić Vujnović Gordana, Eden Lehner, vesnik nove umetnosti, Secesija u Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budimpešta, 128–133.