SRHUEN

Magyar Imre bérpalota

Az épület neve: Magyar Imre bérpalota
Város, cím: Szabadka, Strossmayer utca 22
GPS adatok: É 46.0990127, K 19.6645945
Épült: 1911
Stílusjegyek: Müncheni Secession
Tervező: Vadász Pál
Kivitelező: Magyar Imre
Műemléki besorolás: A városközpont különös értékű épületeként tartják nyilván, helytörténeti jelentőségű.

A kapitalizáció kezdetét Szabadkán a bérlakások és paloták építése jellemezte. A klasszicizmus egyik
legjelentősebb példája minden bizonnyal a 1847-ben épült Magyar Imrea ház volt. Imre Csongradban
lakott, és Szabadkán, a város központjában, az újonnan kialakult utcában egy emeletes bérleti palotát
épített a földszinten három emeleti apartmannal és üzlettel, és ötletét egy pesti bérleti palotákhoz hasonló
palota építésére tervezte. Mivel a Vrb-patak lefolyott a Strossmayer utcán, az utcai terep alacsony és
építésre kedvezőtlen, Imre arra számított, hogy az utca tele lesz idővel. Építési engedély kérésekor
megkövetelte a házának padlójának felépítését, hogy az alatt tárolhassa az üzlet raktárait. Törekvéseit
csak egy Buddha beavatkozás tette kielégítőnek. A Szabadka gyors építésére vonatkozó előrejelzései
azonban csak negyven évvel később derült fényre, és a Strosmeier utca soha nem volt olyan magas, mint
ahogy azt a Magyar Imre megjósolta, és a Magyar Ház padlóját egy teljes méterrel le kellett csökkenteni
az 1911-12 közötti felújítás során. Ma az egykori magyar Imrea palotában található egy zeneiskola.

Az épület ismertetése, értékelemzése
Szabadka első bérpalotája a szabadkai Zeneiskola mai épülete, amelyet Magyar Imre – Szabadka egyik
legnagyobb földbirtokosa – építetett 1847-ben az európai nagyvárosok bérpalotáinak mintájára. Az épület
homlokzatának felújítását Vadász Pál tervei alapján végezték 1911-ben és 1912-ben, a német szecesszió
stílusában, míg az épület udvari részének homlokzata a régi maradt.

Irodalom
Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici.
Aladžić, V., Vujnović-Prćić, G., Grlica, M., Vaš, G. (1997) Građansko društvo i arhitektura u Subotici
1867-1914. Subotica
Mađar, L. (1986) Najstarija detaljna panorama Subotice. Pro memoria, Subotica, No2, 8
Rudinski, A. (1984) Tri rukopisne karte Subotice iz druge polovine XVIII veka. Subotica, Rukovet 2, 179