Az épület története, változások
Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása után létrehozták a Közép-Osztrák-Magyar Bank intézményét, két központi irodával, az egyik Bécsben, a másik Budapesten. Ezt követően az Osztrák-Magyar Bank fiókjait kezdték építeni egész Magyarországon. A 20. század első évtizedében több tucat építést építettek, főleg Hubert József építész tervei alapján. A Szabadka Osztrák-Magyar Bank épületét, amelyet a többivel ellentétben Raichl J. Ferenc építész építtett 1901-ben. Ennek a banknak, mint a formatervezés alapmodelljének, a bank központi létesítménye volt a budapesti épületben, mind a homlokzat megtervezésekor, mind a létesítmény funkcionális szempontjának meghatározásakor, amely a bank üzlethelyiségein kívül magában foglalta a kiadó lakásokat. A Szabadka osztrák-magyar bank homlokzata megegyezett a budapesti bank homlokzatával, olyan dekoratív elemek alkalmazásával, amelyek szimbolikája egyértelműen utalt az épület alapvető funkciójára bankként, és jelentős építészeti teljesítményt képviselt az osztrák-magyar monarchia helyiségében épített többi bankhoz képest.
Az épület ismertetése, értékelemzése
A Szabadka Osztrák-Magyar Bank projektjét Reichl Ferenc, akkoriban Szabadka építész bérelt. Szombaton Rajhl számos épületet tervezett, például a Gimnázium épületét, a Vas Stajic utcában található földszinti bérleti házokat, számos bérleti palotát és a híres Reich-palotát, otthont. A Szabadka Osztrák-Magyar Bank épülete homlokzatával flörtölte a bécsi szétválást is.
Irodalom
Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici.
Aladžić, Viktorija (2010): Razvoj koncepta unutrašnjeg grada Subotice u XVIII i XIX veku, Arhitektura i urbanizam, Beograd: Institut za arhitekturu i urbanizam Srbije, str. 22–29.
Aladžić, Viktorija (2012): Zgrada Austrougarske banke, naučni rad, Subotica