Az épület eredeti funkciója
Változások
Mivel a telek két utcafrontra néz, 1909-ben tulajdonosa a helyi hatóságokhoz olyan kérvénnyel fordult, hogy a Kalaji Albert (ma Đure Đakovića) utca felől egy kétemeletes, míg a Korda Bódog utca felől (ma Korvin Lajos) egyemeletes épületet építene. Sonnenberg Salamon a rá következő évben egy másik kérvényt adott be, melyben Strassburger Izidor új tervei alapján a Korda utcában is kétemeletes bérpalota felépítését kérelmezte. Mindkét palotának egy-egy három szobás lakása volt emeletenként. A legszebb az első emeleti lakás volt. Mindkét épület L alaprajzú, és udvari részei összeérnek. Ez utóbbiban voltak a gazdasági helyiségek (konyha, tárolók), míg az utca felé a reprezentatív lakrészeket tájolták (szalon, ebédlő és a szobák). Ez az épület, mely díszítőelemeivel a magyar népi motívumokat Zsolnay kerámiába foglalta, egyike a legszebbeknek, amelyek a magyar szecesszió stílusában épültek Szabadkán. A pécsi Janus Pannonius múzeum ma is őrzi a díszítő motívumok rajzait, melyek alapján a kerámia elemeket elkészítették. A szabadkai szecessziós útvonal része. Ma ebben az épületben működik Magyarország Főkonzulátusa.
Az épület ismertetése, értékelemzése
Városunkban, szecessziós stílusban többnyire középületek létesültek. Az építtető polgárok általában az olcsóbb és kevésbé igényes homlokzatokat választották. A díszítések vakolatból, gipszből készültek, mert a klinkertégla, a mozaikok, az ólomüvegek és legfőképp a Zsolnay-kerámia alkalmazása megnövelte volna a költségeket. Sonnenberg Salamon, az ismert divatszabó a drága és igényes homlokzattal kívánta megmutatni a városban elfoglalt státusát. Palotája merev, egyenes vonalú díszítményei és virágos motívumai szabályos geometriai alakzatokba rendeződnek. Habár ez a szerényebb küllemű épület a Raichl-paloták közvetlen szomszédságában található, mégis méltóságteljesen mutatja meg értékeit azok szabadabban szárnyaló, fölülmúlhatatlan szépségű homlokzatainak társaságában.
Irodalom
Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci 1, Subotica, 2006, 120–123.
Mr Aladžić Viktorija, Grlica Mirko, Prčić Vujnović Gordana, Secesijski objekti u Subotici i na Paliću, Secesija u
Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budimpešta, 152–155.