A Szeged–Csongrádi Takarékpénztár 1845. október 1-jén kezdte meg működését a városban. A központi pénzintézet új székházának tervezésével Baumhorn Lipót építészt bízták meg 1903-ban. Ezt követően kezdődtek meg a városképileg jelentős helyen álló épület kivitelezési munkái, melyek 1905-ig tartottak.
A földszinten a Takaréktár utca felől helyezkedtek el a Takarékpénztár és két biztosító intézet irodahelyiségei, a Széchenyi téri oldalon üzleteket alakítottak ki, az udvari szárnyak és az emeletek pedig lakásoknak adtak helyet.
A takarékpénztár kétemeletes palotája a bécsi és a berlini szecesszió hatását mutatja, a négyzetes ablakok közeit ornamentális díszek: levélcsokrok, füzérek szövik be. A homlokzaton változatos fejmotívumok, mellettük címerpajzsok: Szeged és a vármegyék címerei sorakoznak. Az épület rendeltetésére utaló szimbolika, a takarékosságot és a gyűjtögetést kifejező méhkas a felületi dekorációban és a toronysisak díszében is megjelenik.
Az udvari homlokzat sárga téglaszalagokkal keretezett, a második emelet felett szintén méhkaptárt találunk, körülötte téglapontozással szimbolizált méhecskékkel. A dekoratív, félköríves kialakítású lépcsőházat festett üvegablakok díszítik.
A Széchenyi tér felőli orommező mészkő domborműve a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság allegóriája. Az SzTP-betűkombinációt (Szegedi Takarékpénztár) több helyütt felfedezhetjük az épületben: a lépcsőház kőkorlátjainak mintázatában és a homlokzati tagozatok közti szegletekben. A míves díszkovács munkákat Kónya György szegedi mester készítette.