Az épület története, változások
1941-ben pincéjében szükségóvóhelyet alakítottak ki.
A második világháború után a tágas lakásokat megosztották.
1999-ben homlokzat-és tetőfölújítási munkálatokat végeztek.
Az épület ismertetése, értékelemzése
A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük. A párkányzat és a tetőszint magasságában mutatkozik meg leginkább Magyar Ede lenyűgöző építészi fantáziája és rajongása a szecesszió iránt. Díszes oromfalakat, hagymakupolás vagy buzogányos tornyocskákat tervezett, még „csillagvizsgáló” is akad, a tetőgerinceket pedig hajóorr díszek csinosítják. Kivételes értékű, szecessziós ízléssel készült, remek bádogos munkák ezek. Az igazi csúcsteljesítmény az épület leghangsúlyosabb elemében, a pompás sarki kupola kialakításában bontakozik ki. „Ez az épület legszebb része, a hatalmas kupolaszerű saroktorony, amely virágcsokorban végződik, és amelyet a Tábor utcai kapualj leányalakjai öveznek bádogszobrokként. Erről valóban elmondhatjuk, hogy egyszerre nyugodt, finom, álomszerű és bizarr.” (Bakonyi Tibor)
A szecesszió nagypolgári előkelőséggel párosult díszítő kedve hangsúlyosan megőrződött a bérpalota főlépcsőházában, és udvari körfolyosóinak mértéktartó eleganciájában. Itt mutatkozik meg az épület akkoriban még újdonságnak számító vasbeton vázszerkezete. Tágas termeivel földszintjén működött hosszú ideig a Korzó kávéház. Egykori elegáns belső tereinek hangulatát őrzi az egyik mai üzleti tér mennyezetén a különleges színvilágú szecessziós gipszstukkó.
Irodalom
Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szerk.: Gaál Endre, Szeged, 1991.Bakonyi Tibor, Magyar Ede, Bp., 1989.
Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, Tóth Ferenc (szerk.),O. Csegezi Mónika szócikke