Az épület története, változások
Lakóház és üzletház funkciója változatlan, földszintjén különféle üzletek, irodák működtek. A második világháború idején szükségóvóhely épült.
Az épület ismertetése, értékelemzése
A szegedi városkép reprezentatív palotasorának egyik különlegessége, amely elsősorban a téglaépítészet és a szecessziós építészi gondolkodás kivételes egymásra találása. Kótay Pál, a szegedi fölsőipariskolai tanár, kimagasló építőművészi teljesítménye, aki ezzel az épülettel a magyaros szecesszió egyik helyi remekét alkotta meg. Az ő stílusérzékét dicséri az épület, amely részleteiben a helyi vasművesek, bádogosok, asztalosok és kőművesek kivételes hozzáértését őrizte meg. A homlokzatokat a tégla vöröse, a keramit fakósárgája és a vakolt felületek tompa tónusa uralja. Harmonikusan illeszkednek közéjük a népművészeti motívumoktól ihletett, plasztikus pirogránit virágdíszek. A homlokzatok látványában a főszerep a falfölületeket ritmusosan tagoló, részleteiben hallatlanul gazdag sordíszítményeknek, és az égetett téglákból formált szalagos díszeknek jut. Ha fölnézünk az épületre, mind gazdagabban és finomabban csipkézett formákban ölt alakot a díszítmény. Ily módon az épület monumentális ékszerdoboz érzetét kelti bennünk, ami a párkányok pazar kivitelének, a tetőzet díszítményeinek és főként az épület sarokrészét megkoronázó keleties jellegű toronysisaknak köszönhető. Külön érdemes szemügyre venni a kovácsoltvas díszeket, és a saroktorony alján a szép rajzolatú sgraffitokat. Az épület földszinti terei kevésbé őrzik az eredeti képet, de a lépcsőház, a belső homlokzat, és a körfolyosó igazi századfordulós környezetet idéz föl ma is.
Irodalom
Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000. Tóth Ferenc (szerk.),O. Csegezi Mónika szócikke
Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szerk.: Gaál Endre, Szeged, 1991.
Bakonyi Tibor, A századforduló építészete Szegeden, Műemlékvédelem, 1980. 3. sz.
Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.