SRHUEN

Vígadó

Az épület neve: Vígadó
Város, cím: Szabadka, Palics, Hősök parkja
GPS adatok: É 46.0987, K 19.7584
Épült: 1909-1913
Stílusjegyek: A szecesszió magyaros változata
Tervező: Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864-1932) építészek
Építtető: Szabadka város
Kivitelező: Fazekas Lajos vállalkozó volt a kivitelező. Jakab Dezső volt az építkezés vezetője, ellenőre pedig Mamuzsics Pál.
Műemléki besorolás: Védett műemlék

Az épület története

Változások

A sétány az épület földszintjét két egységre osztja: az egyikben cukrászda volt, a másikban étterem működött. Mindkettő gyönyörű teraszokkal nézett a tóra. A park felé tájolva két, félkörívben képzett bazár működött: az egyikben borbélyműhely, a másikban játék árus és papírkereskedés volt. A 70-es években mindkettőt lebontották, de az utolsó felújítás során az eredeti állapotnak megfelelően újra felépültek. Az oldalsó részeken képzett lépcsőkön lehet elérni a felső szintet, amely a két épületrészt egységes tömbbe foglalja. A központi részben díszes terem volt, benne bálakat, koncerteket, mulatságokat és színi előadásokat rendeztek. Innen terasz nyílt a park felé, melyet a bazárok felett alakítottak ki. A másik irányba, a tó felé is terasz nézett.

Ez az egyedülálló épület többször váltott funkciót az elmúlt évszázad során: működött benne sportklub, teniszeztek a nagytermében, diszkónak is használták, a félemeleten pedig művésztelep működött. Egy ideig üresen állt. Rekonstrukciója és restaurálása 2006-ban kezdődött el, és ma is tart. Anyagi gondok miatt a befejezés várható időpontja többször módosult. Az épületet ma is több célra hasznosítják, a jövőben filmvetítésre is alkalmassá teszik. A Vigadó, – szokták Nagy terasznak is hívni,- ma Palics legmeghatározóbb látványossága a szecessziós épületcsoport legjelentősebb tagja. A Szabadkai szecessziós útvonal része.

Az épület ismertetése, értékelemzés

A Vígadó, mely egykor a szórakoztatás központi épülete volt, a parkot a tóparttal köti össze. Díszítésként a fa elemeken bevésett virágmotívumok jelennek meg. Sokévnyi szünet után, lassan ismét visszakerül Palics vendéglátó életébe.

Irodalom

Duránci,Béla, A Vajdasági épitészeti szecesszió, Újvidék 1983, 72–78.

Martinović Cvijin,Kata, Subotički opus Komora i Jakaba,Subotica 1988,61,62.

MZZSK Subotica, Zaštitar, zbornik zašite nepoktretnih kulturnih dobara, Subotica 2006, 137, 138.

Prcić Vujnović Gordana, Velika izgradnja Palića 1902-1912., Rukovet br 4–5-6/1998, Subotica, 1998, 46-57.

Secesija u Subotici – Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško), Subotica – Budapest, 2002, 65–67.