Az épület története, változások
Bérpalotának és nyomdának épült. A pinceszinten a házmester lakása volt, mellékhelyiségekkel és raktárakkal. A földszint keleti részében két üzlethelyiség kapott helyet, melyek mögött működött a nyomda. Mindezt egy egyszobás, udvarra néző lakás kötötte össze. A szárazkapu bejáróval szemben a tulajdonos pazar ötszobás lakása helyezkedett el az orvosi rendelővel. Az emeleten két azonos beosztású lakás volt. Dr. Dömötör Miksa 1914-ben elhagyta Szabadkát. A két világháború között itt szerkesztették a Bács megyei Naplót. A Minerva nyomda egészen 2008-ig működött itt. Ekkor a Városi Múzeum vette használatba és a céljainak megfelelően átalakítatta.
Az épület ismertetése, értékelemzés
A szabadkai polgárok általában helyi építészeket bíztak meg családi palotáik megtervezésével. Az új irányzatokra fogékonyabb építtetők inkább Budapestről kértek föl alkotókat, hogy otthonaik a szecesszió újszerűségével különbözzenek a többitől. Ezek az épületek jól fölismerhetők voltak, mert szokatlan ötletekkel, új arányokkal merőben más ízlésvilágot hoztak. A budapesti Vágó testvérek tervezte Dömötör-palota újszerű geometrikus szecessziós stílusa irányadó lett egyes helyi építészek és tehetősebb megbízóik számára. Az íves zárterkélyek, a keskeny lőrésszerű ablakok, a szív alakú vagy madárforma díszítmények, a fölső szint jellegzetes háromosztatú ablakai az építész testvérpár leggyakrabban alkalmazott építészeti elemei. E motívumok szellemes kombinációja révén, a palota homlokzatán a vertikális hangsúlyok érvényesülnek. Az épület harmonikus arányaival, egyedi díszítéseivel üde, feltűnő jelenség környezetében.
Irodalom
Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre, A századforduló magyar építészete, Békéscsaba, 1990.
Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci 1, Subotica, 2006, 156–159.
Prcić Vujnović Gordana, Stvaralaštvo Jožefa i Lasla Vagoa u Subotici, Secesija u Subotici – Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško) Subotica – Budapest, 2002, 122–126.